tg-kapanyel-bk0210

A csipkebogyót termő vadrózsa nálunk is őshonos, ezt igen sokféle népies elnevezése is mutatja: közönséges vadrózsa, gyepűrózsa, csipkerózsa, hecsedli, hogy csak néhányat említsek. A csipkebogyó pedig a növény áltermése. (Azért áltermés, mert a valódi termésekkel ellentétben a kialakulásában a termőn kívül a virágnak más része - vacok, kocsány, esetleg a virágtakaró - is részt vesz.)

"Ott egy sas!" - hangzik el bizonyára számtalanszor nap mint nap, ha egy ragadozó madár repül az út mellett. Persze madarunk büszke lehet kölcsönkapott titulusára - merthogy nagy valószínűséggel egerészölyvet sasoztunk le. Itt az idő, hogy egy kicsit rendet rakjunk ragadozó madaraink háza táján!

Egerészölyv

A mandula (Prunus dulcis) Nyugat-Ázsiában honos, a rómaiak terjesztették el Európában, így nálunk is, és bár nem lettünk soha mandulatermesztő nagyhatalom, mégis szerves része lett a népi életnek és konyhaművészetünknek. Például az ismert népdalban is szerepel:

"Tisza partján mandulafa virágzik
A virágja vízbe hull és elázik
Teremjen a mandulafa mandulát, mandulát
Songorádon nevelik a szép leányt."

Bár itt meg kell jegyezni, hogy hazánk legfontosabb mandulatermő területei nem a Tisza partján találhatók, hanem inkább a védett, déli domboldalakon, ahol az éghajlat már-már mediterrán, például Baranya megyében.

Az év végi vendégjárás során gyakori ajándék a vágott virág. A szép csokor azonban hamar a lakás csúfjává válhat. Ha egy-két trükköt ismerünk, akkor akár hetekig tartó lakásdísz lehet. Egy növénybarát ad magára, s csak szép, egészséges csokrot visz, pláne olyan helyre, ahol meg is becsülik a virágot.

A gyakori pintyfélék közül előző posztunkban már megismerkedhettünk néhánnyal; a folytatásban két csőrmestert mutatunk be, a magevés specialistáit.

Fiatal zöldike