Mostantól egy új sorozatot indítunk útjára, melyben a kertjeinkben telelő madarakat szeretnénk bemutatni. Miután a Kapanyél csapatában egyikünk sem kifejezetten madárszakértő, megkerestük a Magyar Madártani Egyesület munkatársait. Csonka Péter természetfotós, és Pénzes László ornitológus elvállalták, hogy hétről hétre megismertetnek bennünket a leggyakrabban előforduló madárkákkal. Köszönjük!
Ebben a posztban bemutatkoznak a szerzők, a következőben pedig a cinegékkel indítjuk sorozatunkat.
"Csonka Péter vagyok. Közel 23 éve, szinte minden szabadidőmben kiemelten a ragadozó madarak és harkályok felmérésével, monitorozásával és aktív védelmével foglalkozom. Gyerekkorom óta átjár a természet szeretete és szinte semmi más nem érdekel, csak annak alaposabb megismerése és megőrzése.
A Duna-Ipoly Nemzeti Parknál dolgozom őrkerület-vezetőként. Hobbim a fotózás, tősgyökeres Komárom-Esztergom megyei lokálpatrióta lévén fényképeim nagy része az Által-ér völgyében és a Gerecse-hegységben születik.
A fotózás csak egy eszköz a természeti értékek védelme érdekében. Jó barátaim segítségével az állami és a civil természetvédelem összekapaszkodásával természetvédelmi nyílt napokat (Tatai Vadlúd Sokadalom), táborokat (Hopp Ferenc Természetvédelmi és Gyűrűző tábor) szervezünk, továbbá számtalan előadáson keresztül hozzuk közel az apró, hétköznapi csodákat az érdeklődőknek a rendszeres állományfelmérő- és védelmi munka mellett.
Képeim és honlapom megtekintéséhez kellemes kikapcsolódást kívánok!" (www.csonkapeter.hu)
"Pénzes László vagyok. Már gyermekkorom óta…hú, de ismerős ez a kezdés, meg unalmas is. Pedig ha visszaemlékszem, hogyan is kezdődött a madarak iránti szenvedélyes vonzalmam, gyerekkori képek ugranak be. Még a játékokban is állatok voltak a főszereplők és minden megfogott, ami hozzájuk kapcsolható. Komáromi vagyok, most is itt élek (csak közben egyik végéből átköltöztem a másikba), a Duna és az általa létrehozott szigetek, holtágak, az iszap illata, az ártér nyárfaóriásai, a tavasz rigókoncertek…ezek azok, amik beleivódnak az ember retinájába, és többé szabadulni sem tud tőle. Hála Istennek!:)
1983-ban léptem be a Magyar Madártani Egyesületbe, melynek megyei csoportjában azóta is tevékenykedem. Később (ez is már több mint 20 éve) megszereztem a gyűrűző engedélyt, madárjelölést azóta is rendszeresen végzek. Ez az egyik olyan tevékenység, amellyel sok embert meg lehet állítani: testközelből nézhetik meg a befogott madarakat, megsimogathatják, elengedhetik őket a gyűrűzés után – mindez hatalmas élmény gyereknek, felnőttnek egyaránt.
A megyénkben élő, hasonló érdeklődési körű társainkkal alapítottuk meg a Százvölgy Természetvédelmi Egyesületet, melynek keretében szerteágazó programokat, természetvédelmi akciókat szervezünk érdeklődők, iskolások számára.
„Civilben” egy komáromi székhelyű részvénytársaság tehenészetében vagyok telepvezető, így állatok vesznek körül munkámban és szabadidőmben egyaránt."
Utolsó kommentek