tg-kapanyel-bk0210

Szombaton a ragyogó napsütés mellett még kicsit csípős időre számíthatunk, de vasárnaptól az előrejelzések szerint már kezdődik a hamisítatlan tavaszi időjárás.

Aki már nagyon nem bír magával, elkezdheti a kerti tevés-vevést: egy kis metszés, vasárnap lemosó permetezés, korai zöldségek vetése, de igazából van még idő. Egy régi kertészbölcsesség szerint "amíg a föld a csizmára tapad, nem szabad a talajra lépni", márpedig erre mostanában még elég nagy az esély.

Viszont a szobanövényeket elkezdhetjük átültetni, főleg azokat, melyek látványosan megsínylették a téli időszakot. Legtöbbjük már beindult, új hajtásokat, leveleket hoz, megérdemli, hogy foglalkozzunk vele.

A mostani "mégnemtavasz-márnemtél" átmeneti időszaka remek alkalom a tervezésre és az ötletgyűjtésre. A kerttulajdonosok már rajzolgatják a veteményest, a virágágyásokat, és gyönyörködnek az első hóvirágokban. Talán el is vetettek néhány fagytűrő zöldségfélét, esetleg az ablakpárkányon már ott sorakoznak a paprika- és paradicsommagokat rejtő tejfölösdobozok.

Szegény városi zöldkedvelő pedig vagy álmodozik, vagy megpróbálja kihozni a legtöbbet a rendelkezésre álló minimális helyből. Ehhez nyújthat segítséget Michael Hilgers új balkonládája, mely tavasszal kerül a piacra.

Szombaton még tavaszias-esős idő várható, de aztán megint visszajönnek az éjszakai fagyok, és hó is eshet. Sok helyen már kinyílt a hóvirág, a téltemető, a madárkák is egyre vidámabban csiripelnek reggelente, úgyhogy minden jel arra utal, egyre közelebb van már a tavasz.

Még legalább egy bő hónap hátravan a télből, de a fagyos talajban a legkorábbi hagymások már mozgolódnak. Elsők közt a hóvirág, a magyar kikerics és a téltemető nyílik. E fura szerzeteket az sem zavarja, ha a hó alól kell virágaiknak előküszködni magukat. Koraiságukkal a növényvilág csodáinak második vonalába tartoznak, mert az igazi harcosok olyanok, mint az örökké fagyos területeken élő havasi vérmoszat.

Ők festik déltájban rubinvörösre az alpesi hómezőket, a melegben felélednek, de életük zömét jeges dermedtségben töltik. Vannak olyan moszatok is, amelyek vidáman élnek a 85 fokos gejzírek vizében, míg az aktív növényi élet számára hőmérsékleti küszöbnek számít a 0-55 fokon kívüli hőmérsékleti tartomány.

Tegnapi posztunkban már szóltunk a neve ellenére nemcsak december 6-án, de az egész karácsonyi, újévi időszakban közkedvelt mikulásvirág életben tartásáért folytatott küzdelemről. Ma a vele kapcsolatos legendákról ejtünk pár szót.

A Mexikó trópusi vidékein őshonos mikulásvirágot először az ott térítő ferencesek használták karácsonyi dekorációként. A piros levelek alakzata miatt „karácsonyi csillagnak” is nevezett növényről két legendát is említenek. Az egyik az 1500-as évekre nyúlik vissza, amikor is egy nagyon szegény mexikói kislány azon búslakodott, hogy nem tud a karácsonyi ünnepségre ajándékot venni. Bánatát látva egy angyal azt tanácsolta, a templomhoz vezető úton gyűjtsön növénymagokat, és azt vigye ajándékba. Így is tett, és a következő hajnalra a magokból csodaszép mikulásvirágok nőttek.

A másik legenda a 17. századból származik, főszereplője egy Pedro nevű fiú. Ő is a templomba indult, hogy megnézze a az ott kiállított betlehemet. Ajándékba az út széléről szedett zöld ágakat. Sokan kinevették, hogy ilyen ajándékot szán a kis Jézusnak, ám amikor lefektette a jászolhoz az ágakat, gyönyörű piros levelek lepték el azokat.

Mexikóban karácsony előtt ma is sok templom előtt cserepes mikulásvirágokkal díszítik körbe a betlehemes jelenetet. A legszebb állítólag az oaxacai katedrális (kép fent) előtt látható , úgyhogy aki esetleg arra jár a napokban, mindenképpen nézze meg!