tg-kapanyel-bk0210

Az Európai Bizottság csütörtökön felszólította Magyarországot, hogy - két egyéb ügy mellett - szüntesse meg a pálinka részleges jövedékiadó-mentességét. Az Orbán-kormány sokak által vitatott intézkedés szerint Magyarországon 2010 őszétől a házi kertekben keletkező gyümölcsből családonként 50 liter pálinka főzhető (ez 86 liter 50 fokos pálinkának felel meg) jövedékiadó-mentesen. Sok kertészkedő számára teremtett ez egyfajta biztonságot, hiszen már nem kellett sutyiban kotyvasztani titkos berendezéseken a finom nedűt. Legalizálták a pálinkafőzőket, sőt megjelentek a közforgalomban is a csinos kis szeszfőző készülékek. Megjegyzem, ezekkel nemcsak pálinkát, hanem gyógynövényekből is kiváló oldatokat lehet készíteni.

Kezdhetik élesíteni a kaszát, kaszálógépet a telektulajdonosok, ugyanis közeleg június 30-a, a parlagfű elleni védekezés határnapja.

Ha a földek parlagfűvel fertőzöttek, és a használóik láthatóan nem tettek még semmit ellene, júliustól egy törvényi rendelkezés szerint igen komoly bírságot fizethetnek: területnagyságtól függően 15 ezer és 5 millió forint között. Júliustól a külterületeket ellenőrzik.

Tegnap szinte egész nap nem ment az internet, gondoltam, hőgutát kapott , ahogy majdnem én is, néhány növényem a gangon, és Kim Dzsongun (vagy Jong-un, kinek hogy tetszik) Észak-Koreában, ahol az elmúlt 50 év legnagyobb szárazsága pusztít. A fiatal vezető a terméshozam növelését muzsikával szeretné megoldani. A hatóságok így különleges kísérletbe kezdtek:  katonai zenekarokat vezényelnek a rizsföldekre, hogy a gabona gyorsabban nőjön és nagyobb szemeket hozzon.

A rejtélyes módon készült és a dél-koreai médiához került fotó szerint a katonai egyenruhás zenekar dobbal, akkordeonnal, több énekessel, mikrofonokkal és erősítővel felszerelkezve próbál hatást gyakorolni a rizsre. Az alapötlet a rizs inspirálása, hogy gyorsabban és nagyobbra nőjön. Cél még a földművesek zenés lelkesítése is, de a fotót elnézve ők ezt nem értékelik annyira. Vagy még nem jutottak túl a kezdeti döbbeneten

Mindenestre a zenés növénytermesztés nem új találmány arrafelé: Kínában már a kulturális forradalom idején zenekarok szórakoztatták a termőföldek lakóit. Most Észak-Koreán a sor. A nagy igyekezetben persze marad még energia arra is, hogy gőzerővel kinyomozzák, ki készítette és juttatta ki a fotókat az országból.

Végül is, ha belegondolunk, állítólag a virágok, szobanövények is szebben fejlődnek, ha beszélünk hozzájuk. Akkor a zene miért ne tetszhetne a rizsnek?!

Forrás: itt és itt.

Amíg nem olvastam el a Fővárosi Közgyűlés kertkarbantartásra vonatkozó rendeletét, nem értettem, mi történt rest szomszédaimmal, akik egyetlen nap alatt, vad igyekezettel lenyiszálták ringlófájuk kihajló ágait, és rendbe tették sok éve slampos sövényüket. Pedig már megszoktam, hogy arrafelé csak hétrét görnyedve lehetett elaraszolni. A reklamálásra eddig az volt a válasz, ha nem tetszik, lehet a másik oldalon menni.

Cudar világ jár a méhészekre. Elfagyott az akác, kiszántották a máskor fontos méhlegelőnek számító repce felét, és úgy tűnik, a kasza végez a méhészreménységnek tartott selyemkóróval is. Font Sándor, a Parlament mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterhez fordult írásban, kérve, vizsgálják meg, levehető-e a selyemkóró az invazív növények listájáról, s elképzelhető-e, hogy csak a virágzás után irtsák, mert e kiváló mézelő (gyom)növény részben pótolhatná a húsvétkor elfagyott akác nektárját. Fazekas Sándor miniszter azonban megtagadta a kérést. Írásos érvelése szerint ez a parlagfűhöz hasonlatos növény veszélyezteti a magyar faunát.

A nektárját kivéve minden porcikája mérgező