tg-kapanyel-bk0210

Bármilyen körültekintően is ápoljuk szobanövényeinket, nincs 100 százalékos recept a rovarkártevők elkerülésére. A levéltetvekkel, pajzstetvekkel, atkákkal és lisztecskékkel sajnos mindenki megismerkedik. Ha rendszeresen átvizsgáljuk növényeinket, időben felismerjük a kártevőket, hatékonyabban védekezhetünk ellenük.

Télen a lakásban a fényszegény, meleg körülmények között növényeink hajlamosak a megnyúlásra. A megnyurgult növény könnyebben megbetegszik, hamar betelepszenek a tetvek és az atkák.

Kuka vagy küzdelem az életért - mondogatja ilyentájt magában sok növénybarát. Bizony a téli pihenő sok áldozatot szed, számos melegkedvelő növény számára válik bizonytalanná a jövő. Ha saját növényemről kellene olyan képtelen helyzetben dönteni, mint amilyenről az ilyenkor tanácsot kérők beszámolnak, különösen a közelben élő egészséges növényeknek a legjobbat azzal tenném, ha a gyengélkedőt a szemétre vetem. Az életkedvüket veszített, tetves, kopasz, penészes mediterránokkal nem sok mindent lehet kezdeni, különösen azoknak, akik ilyen állapotba juttatták őket, tehát jobb az ilyen növényektől mielőbb megszabadulni.

Beteg a citrom, de van még esély

A tavaszt váró figyelmes kertészszem már látja kedvencein a változást. Fényesebbek, keményebbek, zöldebbek a levelek, hegyesebb szögbe állnak a hajtások - ébredezik a növény. Már amelyik. Mert vannak a mártírok, amelyekre tudatlan gazdájuk végzetest bajt hozott, holott kis odafigyeléssel jobban is tarthatta volna őket.

Ha megtaláljuk a növény helyét, mindenki jól érzi magát

Még legalább egy bő hónap hátravan a télből, de a fagyos talajban a legkorábbi hagymások már mozgolódnak. Elsők közt a hóvirág, a magyar kikerics és a téltemető nyílik. E fura szerzeteket az sem zavarja, ha a hó alól kell virágaiknak előküszködni magukat. Koraiságukkal a növényvilág csodáinak második vonalába tartoznak, mert az igazi harcosok olyanok, mint az örökké fagyos területeken élő havasi vérmoszat.

Ők festik déltájban rubinvörösre az alpesi hómezőket, a melegben felélednek, de életük zömét jeges dermedtségben töltik. Vannak olyan moszatok is, amelyek vidáman élnek a 85 fokos gejzírek vizében, míg az aktív növényi élet számára hőmérsékleti küszöbnek számít a 0-55 fokon kívüli hőmérsékleti tartomány.

Aki már most utálja a telet, vagy eleve nyárpárti, annak a tegnapi országos hókáosz után némi felüdülést jelenthet M. Szilvi beszámolója Sydneyből, Sydneyről.

Sydney az Ausztrália dél-keleti partjain fekvő legnagyobb város és a legelső is, Új-Dél-Wales állam fővárosa. 1788-ban 11 vitorlás érkezett Port Jackson partjaihoz Arthur Philip kapitány vezényletével. A rakomány nem volt mindennapi, hiszen fegyenceket szállítottak; ők voltak Ausztrália első 700 betelepített lakosa.

Azt mondják, Sydney már a világ vége, de én sosem éreztem tehernek ezt a 16000 km-t, és több mint egy napos repülést. Többször megtettem oda-vissza és nyugodt szívvel mondhatom, hogy abszolút megéri a több átszállás és végeláthatatlan repkedés. Sydney hatalmas és gyönyörű. A nyüzsgő nagyváros keveredik lazasággal és nyugalommal. Nem rohannak, nem idegeskednek, mindenféle szívroham nélkül átkelhetünk a zebrán, mosolyognak különösebb indok nélkül, szóba elegyednek velünk bárhol, bármikor. Egyszerűen olyan élményt nyújt, amiből mi is tanulhatnánk egy picit. Sydneyben minden és mindenki nagyon jól megfér egy helyen. Sok-sok náció, belvárosi felhőkarcolók, hatalmas parkok, strandok alkotják a nem mindennapi város szépségét.

Operaház, Harbour Bridge, Sydney látképe a Botanikus kertből

Sydney egyik szabadon és ingyen látogatható botanikus kertje a Királyi Botanikus Kert (Royal Botanic Garden), mely az év minden napján nyitva áll.