Minden évben nagy fejtörést okoz, hogyan értékeljük az adott telet: hol sok a hó, hol kevésnek ítéljük, hol szélsőséges időjárásról beszélünk, meg globális felmelegedésről, az egyre gyakrabban várható világvégéről nem is beszélve. Pedig furcsa, rendkívül enyhe telek régen is voltak, ezekből gyűjtöttünk össze egy csokorral:

"Ezek közé tartozik: az 1182-i, amikor a gyümölcsfák február 2-án már rakva voltak gyümölccsel; 1186-ban februárban az alma dió nagyságúra nőtt; májusban arattak, s augusztusban a szüretnek is vége volt.

>> a poszt folytatódik