tg-kapanyel-bk0210

Most éppen a Washingtoni Botanikus Kertben bontotta ki virágát a kontyvirágfélék családjába tartozó titánbuzogány (vagy más néven óriáskontyvirág), melyet sokan a világ legnagyobb és legbüdösebb virágaként tartanak számon. Tudományos neve sokat elárul külleméről: Amorphophallus titanum, szabad fordításban "óriási formátlan pénisz".

A trópusokon (Óceánia, Afrika, Ázsia és Szumátra) élő növényt Odoardo Beccari olasz botanikus fedezte fel 1878-ban. Néhány gumót és magot elküldött Firenzébe, amit a gumók ugyan nem éltek túl, de néhány mag kicsírázott. A magoncokból küldtek a londoni Királyi Botanikus Kertnek, ahol 1889-ben először virágzott eredeti trópusi élőhelyén kívül.

Állandóan visszatérő olvasói kérdés, mit lehet tenni, amikor megjelenik a "fű a fűben", azaz a tökéletesre tervezett szép zöld gyepben egyszer csak a gyomok, köztük is az egyik legagresszívebb talpas muhar veszi át a főszerepet.

Itt nincs

Ez az elterülő tarackhoz hasonló, de vastagabb levélzetű "szörnyeteg" egynyári növény, tehát télen kifagy. Tavasszal viszont újult erővel tör elő, úgyhogy ha meglátjuk a fűben, azonnal nekiállhatunk kihúzkodni. Ha késlekedünk, 1-2 nap alatt képes felmagzani, és szinte kezelhetetlenné válik.

Egy igazi kertbarát külföldi nyaralása idején érdeklődéssel figyeli a helybeliek igyekezetét. A legtöbb nyaralóhely közparkjaiban, botanikus- és magánkertjeiben van is mit tanulni. Népszerű Horvát-, Görög-, Olasz-, Spanyol- és Törökország, ahol rengeteg olyan növénnyel is találkozhatunk, amelyeket szívesen látnánk saját kertünkben vagy dézsában a balkonon. Nem árt, ha zsebkertbarátkészlettel indulunk a mediterrán országokba nyaralni. A megpakolt autóban mindig találni egy kis helyet egy-egy dugványnak, amiből itthon szép emléknövényt lehet nevelni. (Azt azonban tudni kell, hogy az Unión túli területekről beérkező növények, növényi részek behozatalára sokféle korlátozás létezik.)

A legjobb lenne palackkertben hazahozni a növényeket

A legtöbb kert mostanra már tele van mindenféle növénnyel, az egykor kicsik mára terebélyesek lettek, vagy legalábbis nehéz valamilyen impozáns darabnak helyet találni. A kertkép frissítésére még a nyár közepén is pompás megoldás lehet valamilyen díszfű. Szoliternek jók egyesével vagy többedmagukkal, de a nagyra növők sora térhatárolónak is ragyogó, és ha kis tó mellé kerülnek, szemre megnagyítják a vízfelületet.

A márciusi tél, a rekordokat hozó áradás után már csak a nyári viharok következnek. Érdemes ezekre felkészülni, mert már az is kész csoda, hogy a száz kilométeres szelek és özönvízszerű esőzés után a teraszon, kertben dísznövényeink életben maradnak. Sokan virágjaikat, levelüket, hajtásaikat veszítik és kopasz virgácsként meredeznek. Némi segítséggel azonban rövidebb, hosszabb idő múlva újra életre kapnak.

Az esővel vagy anélkül érkező szélviharok nemcsak az emeletes házak balkonjain, de széljárta kertekben is irtózatos pusztítást végezhetnek. Haszna is van a dolognak, hiszen hiába kapaszkodnak a levéltetvek, repülnek.

A japán koinoborik nagyon szeretik a szelet