tg-kapanyel-bk0210

Augusztusban a kertek többsége "elcsúnyul". A beteg, száradó növények, sárgás gyomos fű, a minimális számú virágzó növény igencsak lehangoló látványt nyújtanak. Ráadásul az idei rendkívüli száraz, meleg időjárás még kritikusabbá tette a kertek állapotát. A rosszul kezelt füvek a nem megfelelő locsolás, mélyvágás, elmaradt szellőztetés miatt siralmas állapotba kerültek.

Ilyen gyepet ezen a nyáron nem sok helyen látunk

A helyes öntözéssel a forró napokon sokat lehet lendíteni a növények életkedvén. Ha jól választjuk meg az időpontot és a vízmennyiséget, akkor nem a locsolókanna rabjaiként kell órákat tölteni a napi öntözéssel.

Az öntözés idejének, gyakoriságának és a víz mennyiségének megválasztása komoly tudomány. Ha valaki a tökéletesre törekszik, akkor ismerni kellene a locsolásra váró növények pontos egészségi állapotát, táplálékfelvételének működését, az időjárás menetét. Szerencsére a növények többsége toleráns, ezért jót tesz velük, aki csupán egy kicsit többet tesz értük, mint rutinszerű kötelességként nyitja a kerti csapot vagy löttyint több-kevesebb vizet a cserépbe.

Messziről olyan, mint egy vasútállomás, pedig tényleg az. Így aztán nem is mentünk közelebb, amikor júniusban Madridban jártunk. Csak akkor kukkantottunk be, amikor egy pálmafás képeslap hátulján ez állt: Estación de Atocha Madrid.

És tényleg! Mozdonyok és vonatok helyett egy hatalmas pálmaház kellős közepébe csöppentünk. Az emberek a termetes trópusi növények árnyékában ücsörögtek, teknősök süttették a hátukat az üvegtetőn át besütő napon.

A hétvégén folytatódik a kánikula, úgyhogy az egyik legfontosabb feladat továbbra is az öntözés, még ha ez az utóbbi időben szélmalomharcnak tűnik is.

Nincs olyan kertészkedő, aki ne szeretné, hogy kertjét délceg pálma árnyékolja. A baj csak az, hogy az egzotikus külsejű növény a fagyos teleket nem éli túl. A mediterránumban egy-egy rendkívüli havazás meg sem kottyan e növénycsodáknak, de a tartós mínuszokat végképp nem szívlelik.

Ezért a nagyobb telelő hellyel rendelkezőknek is be kell érni a ládában, dézsában növő pálmákkal. Persze kellő férfierőre is szükség van, hogy a mázsás növényt ide-oda cipeljék. Van azért más lehetőség is: a Budai Arborétum egyik nagy pálmáját kint hagyják, és sikerrel áttelel a szabadban. Igaz, a Kertészeti Egyetemnek ebből az épületéből télen mindenütt szelel a meleg, mindenesetre, tudósok szerint, ha folytatódik a felmelegedés, akkor a magyar kertekben is megélhetnek a pálmák.