tg-kapanyel-bk0210

A mocsárkert a legegyszerűbben elkészíthető vizes élőhely. Nem kell mást tennünk, mint 10-20 cm mélyen kiásni a kiválasztott helyen a talajt, majd a mélyedést kibélelni geotextillel és tófóliával. A kiásott föld mintegy felét töltsük vissza a mederbe, és már ültethetjük is be a vízinövényeket.

Szibériai nőszirom

Mocsári nőszirom

A növények között hagyjunk egy kis szabad vízfelületet is. Egy kb. 1m²-esre tervezett kis mocsárkertnek a felét hagyjuk szabadon, a másik felébe 4-6 kiscserepes vízinövényt ültessünk. A fólia szélét lapos kövekkel, kéregdarabokkal takarjuk el. Arra ügyeljünk, hogy a tervezett vízszinttől a kert talajáig ne alakulhasson ki kapilláris szívóréteg, mert az akár egy nap alatt kiszippanthatja a vizet a mocsarunkból. A környező kertrész biztosan hálás lesz az extra locsolásért, de a vízinövények senyvedni fognak, mi pedig hiába keressük a lyukat a fólián…

A csicsóka termése megtisztítva egyáltalán nem csúf. Ha sikerül néhány gumót szerezni, érdemes megkóstolni; nyersen harapva, reszelve, vékony szeletekre vágva salátákhoz adható, párolva, főzve szószok készülhetnek belőle, de darabjaiból más gyümölcsökkel ízesítve turmix is lehet. Ha a magyar recepteken kívül többféle felhasználási lehetőséget is keresünk, használjuk a francia megfelelőjét: le topinambour - és hamar kiderül, hogy a nálunk méltatlanul elfelejtett zöldség a konyhaművészet országában ünnepelt eledel. Olyan drága, különleges étkek mellett szerepel, mint a homár, libamáj, szarvasgomba, ritkán tálra kerülő tengeri csemegék körete.

A gumók alapos tisztítást igényelnek

Nagyot néztek az E-misszió Egyesület munkatársai, amikor nemrég a Nyíregyháza melletti Oláh-réten 8 tőcsoport fátyolos nősziromra (Iris spuria) bukkantak. Ez a gyönyörű lilás virág egész Európában, így nálunk is visszaszorulóban van, ráadásul Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2000-ig egyetlen élőhelye sem volt ismert. Akkor szintén az E-misszió Egyesület munkatársai találtak egy kisebb állományt Geszteréd határában, így ez a mostani a második.

Fotó: Szigetvári Csaba

... mi a jó nekik, és nekünk is. A barnamedvék téli álmukból felébredve magabiztosan találják meg az Ázsiából származó fokhagyma Európában honos rokonát, a medvehagymát (Allium ursinum). Jól belakmároznak belőle, így turbózzák fel legyengült szervezetüket a tavasz kezdetén.
Az ember is így van ezzel, legalábbis én biztosan: alig várom, hogy megjelenjen a piacon, lepukkant testem, lelkem felvidul, az első csomaggal pedig rendszerint már hazafelé végzek is. Ha viszont nem a piacon vesszük, résen kell lennünk, mert a levelek nagyon hasonlítanak a gyöngyvirágéra, ezért a tapasztalatlan gyűjtő könnyen pórul járhat, hiszen ez utóbbi levelek rendkívül mérgezőek. Igaz, az erős fokhagymaillat segíthet a döntésben, de ránézésre nem lehetünk biztosak a dolgunkban. Tegyünk is egy próbát: az alábbi képeken a medvehagyma és a gyöngyvirág levelei láthatók. Melyik a melyik?

Az ősz egyik legszínpompásabb és legváltozatosabb virága a krizantém (Chrysanthemum). Sokan temetővirágként gondolnak rá, pedig nem csak a sírokat, hanem kertünket, erkélyünket is díszíthetjük vele.