tg-kapanyel-bk0210

A fagyosszentek elmúltak, sajnos, a kemény mínuszok megelőzték őket, úgyhogy a hétvégén biztos lesz, aki kárfelmérést, "romeltakarítást" fog végezni. Lehet, hogy most a lustáké a szerencse, jobban jár, aki kicsit elkésett a tennivalókkal.

- Most már az összes fagyérzékeny egynyári virág a szabadba kerülhet.

- A konténeres évelőket, fás növényeket, ill. a tűlevelűeket is elültethetjük.

- A vetéssorok közötti talajt mulcsozni kell, így laza marad; a másik lehetőség, hogy a sorok közé zsázsát, spenótot, retket és egynyári fűszernövényeket vetünk.

- Az uborkát, paradicsomot és paprikát is a fagyosszentek után érdemes csak kiültetni. Az érzékeny növényeket takarhatjuk fátyolfóliával (pl. a zellert, mert gumója nem fejlődik ki, ha akár egyszer is megfázott).

- A balkonnövényeket is már nyugodtan kiültethetjük, ha eddig nem tettük. Minden virágot olyan mélyre ültessünk, mint amilyen mélyen eredetileg voltak a cserépben. A csüngő növényeket a láda peremére ültessük, szárukkal kicsit ferdén, hogy könnyebben nőhessenek lefelé. Az ültetést lehetőleg borongós napra tervezzük, vagy estefelére időzítsük, és pár napig ne tegyük a ládákat tűző napra.

Szép és dolgos hétvégét!  

Stevia (sztívia, jázminpakóca)

Ezt a Paraguayban és Brazília déli részén őshonos növényt az ottani indiánok már évszázadok óta használták édesítésre, sebek, bőrbetegségek kezelésére. A 16. században a spanyol hódítók is felfigyeltek különleges tulajdonságaira, de az első komoly tudományos vizsgálatokat csak 1899-ben végezte Bertoni olasz természettudós és Rebaudi paraguayi kémikus. (Innen ered a növény tudományos neve: Stevia rebaudiana Bertoni).

A benne található steviol-glükozidok miatt levelei 30-szor édesebbek a répacukornál, de a belőle készült szirup akár 300-szor édesebb is lehet a hagyományos édesítőknél.
 

A növény zöld színű, levelei recézettek és elliptikus alakúak. Ősszel nyílnak apró, fehér virágai. Tavasztól őszig szabadban vagy napfényes ablakban termeszthető. Télen fagymentes helyen kell tartani. Kártevője nem ismert.

Használhatjuk ételek, italok édesítésére. Szárított leveleit le kell forrázni, és negyed órát állni hagyni. 2 dl vízhez egy kanál morzsalékot adjunk. Cukorbetegek is fogyaszthatják, mert nem emeli meg a vércukorszintet.
A belőle készült szirupot hűtőben kell tárolni. Szárított és porrá őrölt leveleit sütéshez és főzéshez is használhatjuk, mert nem bomlik le a melegítés hatására (kb. 200 °C-ig). Fogyókúrázók is bátran élhetnek vele, mert 0 kalóriát tartalmaz.

Baktérium- és vírusblokkoló hatású, a benne lévő rengeteg ásványi anyag és vitamin erősíti az immunrendszert. Megfázás esetén a megőrölt porból egy fél kávéskanálnyi fertőtleníti a torkot. Nem okoz fogszuvasodást, Japánban pl. a rágógumi édesítésére is ezt használják. Segíti az emésztést, jótékonyan hat a vérnyomás-ingadozásra.

A dél-amerikai indiánok már több száz évvel ezelőtt a növényből nyert folyadékot alkalmazták a sebek gyors gyógyítására, mert segít megakadályozni a hegesedést. Bőrregeneráló hatása miatt alkalmazzák bőrbetegségek (pl. ekcéma) kezelésére is.
A növényt Japánban és Dél-Amerikában elterjedten használják, míg egyes országokban forgalmazását korlátozzák, bár káros hatása egyáltalán nem ismert.

A növényről további érdekességeket itt és itt, felhasználási ötletekről pedig itt olvashatsz.

19. hét:

- május 12. (Pongrác)

- május 13. (Szervác)

- május 14. (Bonifác)

A májusi fagyosszentek. "Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken se látsz."

Gyermekkorom óta jól ismerem és gyűjtöm a rábaközi rétek, legelők gombáit, de az erdei fajokat csak az utóbbi években fedeztem fel. A Kisalföld c. napilap egyszer a barbacsi lomberdő gombáiról közölt egy cikket, amely az itt termő, meglehetősen sokféle, ehető és mérges fajról számolt be. Ezekkel addig nem foglalkoztam, annak ellenére, hogy gyakran jártunk ide még télen is. Az újságcikk alapján tanulmányozni kezdtem az erdei gombák szakirodalmát. Főleg a kora tavasszal növők érdekeltek, mert nyáron szegfűgombát (Marasmius oreades), csiperkefajokat, ősszel pereszkéket találtunk eleget.
A "Gombák" (Helmut és Renate Grünert), és a "Leggyakoribb gombákról" (Dr. Rimóczi Imre) c. könyvekben, továbbá növényhatározókban és lexikonokban felfedeztem a kucsmagombákat. Ezek jelennek meg a legkorábban, már április - májusban; csoportosan nőnek lomb- és ártéri erdőkben, nedves, bozótos, bokros helyeken.

Ahogy a gombáknál, úgy a virágoknál is gyakran fordul elő, hogy a legszebbek sokszor a legveszélyesebbek. Ezek közé tartozik az apró fehér vagy rózsaszín kelyheket bontó gyöngyvirág (Convallaria majalis). Május elejétől elsősorban tölgyesekben nyílik, de megterem lombos erdőinkben, ligetekben és bárhol, ahol nyirkos a talaj. Kedvelt kerti növény is, hiszen a talajban tarackszerű, vékony, elágazó rizómáival gyorsan terjed, árnyékos fák alatt is kiváló talajtakaró, a látványról és az illatról már nem is beszélve!