A tőzikét (Leucojum vernum) sokan összetévesztik a hóvirággal, és valóban, sokban hasonlítanak egymásra.
A tőzike eredetileg Dél-Európában őshonos, hagymás évelő növény, de mára már a Pireneusoktól egészen Romániáig és Nyugat-Oroszországig elterjedt. Tudományos neve görögül „fehér ibolyát” jelent.
Három fajtáját különböztetjük meg: a tavaszi tőzike, a nyári tőzike, amely májustól júniusig nyílik, magassága 40 cm, és az őszi tőzike, amely szeptembertől nyílik és mindössze 10–20 cm magas.
Mint az összes kora tavasszal virágzó hagymás növénynél, a tavaszi tőzike hagymáit is kora ősszel kell elültetni kb. 8–10 cm mélyre, és egymástól 20–25 cm távolságra.
A tőzike egész évben igényli a nedvességet (még a nyugalmi periódusa alatt is), és kimondottan kedveli a teljes napfényt, csak a nagyon meleg helyeken viseli el a félárnyékos fekvést. Virágzás után tőosztással vagy magról szaporíthatjuk, de mivel önszaporító, évről évre újabb virágok jelennek meg.
A tavaszi tőzike 15–35 cm magas, levelei hosszúkásak, penge alakúak. Enyhén illatos, kis fehér harang alakú virágai vannak, mindegyik lepellevelének a csúcsán zöld (esetleg sárga) folt található. A virágai kora tavasszal, közvetlenül a hó olvadása után megjelennek.
Itt kell még megjegyeznünk, hogy a tőzike mindegyik része mérgező! Ennek ellenére érdemes mindhárom tőzikefajtát ültetni kertünkbe, így tavasztól késő őszig folyamatosan ontja virágait. Jó tudni, hogy az őszi tőzike nem fagyálló, ezért télire vastagon takarjuk be a tövét, nehogy kifagyjanak a hagymák.
Utolsó kommentek