tg-kapanyel-bk0210

Bár még tél sem volt, ettől függetlenül ahhoz, hogy az előbb-utóbb csak megérkező fagyok elmúltával rövidebb életű haszon- vagy dísznövényeket palántázni lehessen, január közepétől már kellene vetni a magokat.

Csak akkor érdemes a magvetéshez fogni, ha már minden kellék otthon van

Nem szeretném elkiabálni, de már sorban a harmadik vakondmentes tavaszt indítom saját kertemben. Korábban nagy, de fair csatákat vívtunk. Tisztességesen küzdöttem, míg a vakondok tették dolgukat, lakmároztak és túrtak. Sok mindent kipróbáltam, de rájöttem, hogy aprólékosan kimunkált terv szerinti bosszantással lehet kellemetlenkedni nekik, s aki elég ügyes, célba ér, mert megunják és tovább állnak az amúgy védett állatok.

Volt idő, amikor dicsőség volt a hasznos emlős gyilkolászása

A vakond és a gyermekláncfű számít a gyepes területeken fő kertészbosszantónak. A vakond ellen sok mindent nem lehet tenni, biztos védelmet a vakondháló jelent, de a gyermekláncfű távol tartása nem reménytelen.

A vakond védett, hasznos és ravasz állat, ezért csak űzni szabad, vagy ha sikerül csapdába ejteni, akkor szabadon kell engedni. A kertben azonban hasznos tevékenységének melléktermékei miatt kellemetlen, és sok bosszúságot okozó vendég.

A könnyen fenntartható kert alapja a jól megépített kerti szegély, azaz a gyepfelület és a kert többi része közötti határ, az ágyások, burkolatok széle.
Ha azt a feladatot kaptuk kamaszkorunkban, hogy nyírjuk le a füvet, általában több-kevesebb örömmel vállaltuk, hiszen ez már olyan "felnőttes" munka volt. Ám a feladat nehezebb része ott kezdődött, ahol a fűnyírás maga véget ért. Vagyis annál a vonalnál, ahol az ágyások, illetve a kert egyéb burkolt felületei határosak voltak a gyeppel. Ma sincs ez másképp, a gyep szélének rendbentartása továbbra is komoly feladat.