tg-kapanyel-bk0210

A Greenpeace-től kaptuk a hírt: szombat este keresték meg őket méhészek, hogy Balatonlelle-Somogytúr térségében egy napraforgótáblában pusztulnak a méheik. Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője a helyszínen a méheken kívül egyéb rovarok, egy sikló és egy erdei pinty tetemeit is megtalálta és megállapította, hogy a rovarok esetében feltehetően növényvédőszer-mérgezés történt. Hogy más élőlényeket is érintett-e a mérgezés, még vizsgálják. A kárt egyelőre nehéz megbecsülni. A Greenpeace értesítette az illetékes hatóságokat, több mintát is vett, melyek elemzése folyamatban van.

(A kép csak illusztráció)

Bármilyen körültekintően is ápoljuk szobanövényeinket, nincs 100 százalékos recept a rovarkártevők elkerülésére. A levéltetvekkel, pajzstetvekkel, atkákkal és lisztecskékkel sajnos mindenki megismerkedik. Ha rendszeresen átvizsgáljuk növényeinket, időben felismerjük a kártevőket, hatékonyabban védekezhetünk ellenük.

Télen a lakásban a fényszegény, meleg körülmények között növényeink hajlamosak a megnyúlásra. A megnyurgult növény könnyebben megbetegszik, hamar betelepszenek a tetvek és az atkák.

A hangyák kiváló idő- és levéltetűjósok, valamint összeszedik a morzsákat. Ezzel nagyjából be is fejezhető az emberközelben élő fura kis jószágok dicsérete.

Ha nagy a hangyamozgás, biztos kiadós eső várható, a fa törzsén mászkáló hangyasereg a tetvek elleni védekezésre figyelmeztet. A kertünkben és lakásunkban időnként előforduló hangyák személy szerint engem nem zavarnak. Családom más tagjai már nem ilyen toleránsak. Csinálj valamit! - hangzik a sürgetés, ha felbukkan a hangyasor. Mivel kertes házban lakunk, mindig kéznél a dobozos hangyairtószer, amelyet a menetelés útjába helyezek. Ha nagyobb a baj, akkor piretrin port is kiszórok. Eddig általában sikerrel járt a módszer.

Évszázados vadgesztenyesorok előbb senyvedését, a levelek idő előtti lehullását, később a fa lassú pusztulását okozzák a Magyarországon újonnan érkezettnek számító vadgesztenye-aknázómolyok (Cameraria ohridella). A fák leveleit vékonyító, korai lehullást okozó molykártevő vélhetően Észak-Amerikából érkezett Európába. Szerencse a bajban, hogy a molynak különleges az étvágya, és főként a fehérvirágú vadgesztenyét (Aesculus hippocastanum) károsítja, ezért ajánlható, hogy helyette inkább a rokonait telepítsük, ha már e szép fákat szeretnénk környezetünkben látni. Ilyen a hússzínű vadgesztenye (Aesculus x carnea), az észak-amerikai kisebb termetű sárga vadgesztenye (Aesculus flava) és a még kisebb pirosló vadgesztenye (Aesculus pavia). A vörös (Aesculus pavia) és a közönséges vadgesztenyét Franciaországban keresztezték.