tg-kapanyel-bk0210

2012 a tuják, hamisciprusok és más kerti fenyők cudar éve volt. Erről tanúskodik sok olvasói levél, valamint bármerre is járok, ha a kertekbe kukucskálok, szörnyű állapotban lévő örökzöldeket látok. Van, ahol minden rendben, de a mellette lévő kertet már a tujahalál uralja. Az esetek többségében nem a talajjal, a hellyel van baj, a légköri aszály hibáztatható. Pedig egyszerű lenne megmenteni őket. Nem kell hozzá más, csak egy kézi öntöző, s azt is kell tudni, hogy a tuja nem idevaló, pláne nem az egyre melegedő nyaraink növénye.

A szomszéd kertje nem mindig zöldebb

A Pena Park egyike azon európai mesterséges természeti együtteseknek, amelyek bizonyítják, hogy a szakértelemmel telepített távoli növények milyen jól érzik magukat akár eredeti élőhelyüktől sok ezer kilométerre. Nem kell messzire utazni, hogy hasonlónak lehessünk tanúi, hiszen szoba- és balkonnövényeink jó része nem Európában őshonos.

Réceházak a mesetóban

Sokan panaszolják, hogy az idei évben a tujapusztulás soha nem látott méreteket öltött. Az okok az aszályos 2011-es év és a nagyon kemény tél. A növények ezek közös hatásának következtében kiszáradtak vagy legyengültek, és a betegségek elhatalmasodtak rajtuk.

Miért érzékenyek a szárazságra?

A tuják gyökérzetének fő zónája a föld felső 60 cm-re. A rendszeres öntözés hatására azonban "ellustul", sokszor csak 40 cm mélységben intenzív a növekedése, így a tartós szárazság végzetes lehet.