tg-kapanyel-bk0210

Mondhatni rittyen a természet, miután a hét közepén nappal már "rövid ujjasra" melegedett az idő. A hirtelen jött tavasz bűvöletében azonban figyelni kell a meteorológusokra is, akik szerint a jövő hétre visszatérnek a fagyos éjszakák és nappal is hideg lesz. Ahol kevés idő jut a kertészkedésre, ilyenkor precíz tervet kell készíteni, hogy viszonylag időben elvégezhető legyen minden fontos munka.

A helyes sorrend a műtrágyázás, metszés és - ahol szükséges - a lemosó permetezés lenne, már csak azért is, mert a kiszórt műtrágyának nem árt, ha később rálép a kertész. Metszeni és permetezni viszont most egyszerre kellene. Ha egy napra jut a két munka, akkor előbb a metszés történjen meg, csak utána a permetezés, már csak azért is, mert a kén miatt büdös lével bekent fák csúful összepiszkítják a dolgozót.

Szép pázsit, egészségesen fejlődő növények - ez minden kerttulajdonos álma. Sokan szélmalomharcot folytatnak a cél elérésért, és nem értik, gondos munkájuk miért eredménytelen. A fentiekben leírtak fő oka a kert termőközege, azaz a talaja, ezért most induló sorozatunkban szeretnénk segítséget nyújtani, hogy mindenki a legjobbat hozhassa ki a "földjéből".

A sorozat első részében a homoktalajt vesszük górcső alá: mit tegyünk, hogy el se fusson, és még teremjen is?!

Miért fogadják sokan fenntartással?
A "mű" szó a legtöbb emberből azonnali ellenérzést vált ki. A mesterségesen előállított vegyi anyagok és termékek veszélyeiről, természet- és egészségkárosító hatásairól nap mint nap értesülünk a médiából.
A gyártók is ügyesen növénytáp elnevezéssel ruházták fel a műtrágyát.

Februárban minden kerttulajdonos szembesül a kérdéssel: mi maradjon, és mit kell eltávolítani a kertből? Sokszor érzelmi okokból, máskor csak a szakmai hozzáértés hiánya miatt évekig meghagyunk olyan növényeket, amelyek elfoglalják a helyet az új növények és kialakítások elől. Tél végén, kora tavasszal, amint kilép az ember a kertbe, rengeteg tennivalóval találja magát szembe.