tg-kapanyel-bk0210

A varjúfélék közül maradt még két madár, amelyeket télen is gyakran megfigyelhetünk. A szajkó (Garrulus glandarius) varjú méretű költőmadarunk. Télen a nálunk maradókhoz északi tájakról csatlakoznak fajtársaik. A legtávolabbról orosz gyűrűs madár érkezett, amely több mint 2000 kilométert tett meg a gyűrűzés helyétől. Vannak évek, amikor ősztől óriási csapatokat lehet megfigyelni. Az ilyen inváziós beáramlásnak (ami egyébként sok madárnál előfordul) az okai között lehet az északi területek táplálékhiánya (rossz termés) és az átlagon felüli szaporulat.

Sok hobbikertész maga is tapasztalhatta, hogy a lemosó permetezést nem szabad elbliccelni. Mondhatni, aki évente csak egyszer permetez, ezt ne hagyja ki. A profikat nem kell figyelmeztetni, mennyire hasznos, ha a tél végén a törzses haszonnövényeket lemossák a magas koncentrációjú szerekkel. De érdemes a díszfákat, cserjéket, rózsákat is permetezni. A munka elnevezése is mutatja, hogy akkor lehet tökéletes az eredmény, ha csurog a lé a permetezett felületen. A használt szerek ugyanis kontakt hatásúak, ezért a megfelelő eredmény eléréséhez a károsítókat tökéletesen be kell fedni.

A ragadozó madarak után átszárnyalunk egy másik olyan madárcsoportra, ahol hasonlóan nagy káosz uralkodik az ebben a témában járatlan ember fejében. Mert ugye a varjú az csóka, a 300 éves varjúból készült levest meg napokig kell főzni...

Hazánkban a Corvus nemzetségből 4 faj honos: a vetési és a dolmányos varjú, a csóka és a holló.

Vetési varjú

A bogyósok mellett a mogyoró az egyik legfurcsább növényünk. A hozzáértő nem keveri a mókusmogyorónak mondott csonthéjast a hasonló nevű hüvelyes földimogyoróval. A mostani írásunk témájául szolgáló mogyoróból kétféle nagy csoport létezik: a bokor (Corylus avellana) és a fa, ez utóbbi a törökmogyoró (Corylus colurna L.), mely parásodó törzsű, szép fa lesz. Levantei mogyorónak nevezett termése igen kellemes ízű. De sok kertben nem terméséért tartják, hanem elvadult dísznövényként él.

Ha megkérdeznénk járókelőket, hogy mondjanak egy nagyon apró madarat, akkor nagy eséllyel a legtöbben a kolibrit fogják említeni. Pedig a valóság az, hogy a kolibrikhez több száz faj tartozik, és van néhány fajuk, amelyek nem is mondhatók a maguk 20 grammjával nagyon aprónak. Most olyan madarakról lesz szó, amelyek a legkisebbek a nálunk élők között, és felveszik a versenyt a parányi kolibrikkel.

Sárgafejű királyka