tg-kapanyel-bk0210

A szép és bőségesen nyíló virágokon túl nem sok hasonlóság van a rózsák és a havasszépék között. Hacsak az nem, hogy mindkettő hálás, ha ősszel alaposan megtrágyázzák. Akinek régóta van már rododendronja - mert ez a havasszépe nemzetközi neve - tudja ezt, ahogy azt is, hogy kedvence mennyire télálló. Ez határozza meg ugyanis a további teendőket.

Aki a rododendronok fő virágzási idejében, májusban járt már a Jeli Arborétumban, biztosan beleszeretett a népnyelven hangarózsának vagy havasszépének nevezett virágcsodákba. Csak ott próbálkozzunk a tartásával, ahol védett helyre tudjuk ültetni a kertben, a hideg téli szél nem okoz kárt benne, nyáron pedig biztosítani tudjuk a párás környezetet.

A rododendronok májustól ezerféle színt varázsolnak a kertbe, teraszra, azonban igényes növények, gondozásuk állandó odafigyelést kíván. Általában savanyú talajon érzik jól magukat (pH 4,5-5,5), kellően párás, tűző naptól és széltől védett helyen. A drága talajcsere helyett ültethetjük konténerbe is, de mindenképpen mészmentes vízzel (esővíz vagy lágy víz) öntözzük.

A rododendronok különleges szépségét nemcsak a Jeli Arborétumban csodálhatjuk meg, ha kertünkben megteremtjük az ideális feltételeket. Csak akkor ajándékoznak meg minket színpompás virágaikkal, ha kielégítjük biológiai igényeiket.

Hova ültessük?
Félárnyékos helyen érzik jól magukat. A tűző napnak hosszú ideig kitett növények fagyérzékenyé válnak, az erősen árnyékos területen pedig megnyúlnak, és virágzásuk elmarad vagy csökevényes lesz.
Bizonyos fajtaváltozatok, mint a tarka levelű örökzöld, és az azáleák egy része védett helyet igényel.

Az Alcsúti Arborétumról szóló posztunkon belelkesedve kedves olvasónk, Ninimimi felajánlotta, hogy megosztja velünk ismereteit és fotóit a Jeli Arborétumról. Ma az ő írását, annak is az első részét olvashatjátok.

Hazánk földrajzilag, talajában és mikroklímáját tekintve talán legkülönlegesebb fekvésű arborétuma az Alpoktól szinte látótávolságban, a Vasi-Hegyháton fekszik. Amilyen érdekes és változatos a táj felszíne, olyan a növényzete is. A görög hitrege szerint aszfodéloszok világították meg Hadész birodalmát, az "alvilági mezőket": s ennek a tipikus mediterrán növénynek, a királyné gyertyájának (Asphodelus albus L.) a Hegyhát a legészakibb spontán előfordulása. Az atlanti csarabnak (Calluna vulgaris L.) a legdélibb, a tavaszi héricsnek (Adonis vernalis L.) az egyik legnyugatibb lelőhelye. De találni itt még szubborealis flóraelemeket is, mint az ernyős körtike [Chimaphila umbellata (L.) Barton] és a rovarfogó kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia L.) Észak és dél, kelet és nyugat, alföld és fennsík, földközi-tengeri, atlanti és kontinentális klíma ölelkezik ezen a helyen. Növényföldrajzilag a terület egészen pontosan a magyar flóratartomány (Pannonicum) átmeneti (alpokalji) flórajárásához (Castiferreicum) tartozik.

Az utóbbi időben Magyarországon az őshonosakon kívül nagyon sok mediterrán eredetű, főleg Olaszországból származó örökzöld növényt telepítettünk. Ezek kényesebbek, több odafigyelést igényelnek. Az elültetésük utáni két-három év a legkritikusabb, később nagy részben akklimatizálódnak, de a rendkívüli hideg vagy száraz téltől károsodhatnak.

Babérsom