Januarius.
...
12. A’ káposzta ezen időben megszokott fagyni: tehát azt őrizni, és minden héten kétszer felbontatván, a rothattat lehányatni, és a’ nyomódeszkát hideg vizzel megmosatni szükséges. Ha igen keserű, levit le kell szedni, és rá gyenge sós vizet kell tőlteni.
13. Az ugorkás tonnákat is körűl kell vizsgálni, és ha látja a’ Gazdasszony, hogy az Ugorka lágyúl: szürje le a’ levét, és mint először, tőltsön rá jó eczetet, kétannyi borral elegyítve lágymelegenn.
14. A’ zőldségpintzéketis szellőztetni, és tisztogatni kell ezen időben, ’s a’ rothadt leveleket kivált a’ magnak való plántákról tisztán lemetélni.
15. A’ Gyűmőlts, és Szőlő-etzet ha megérett, leszűretik fa edényekbe kifőzve, tőbb esztendeig eláll.
...
19. Mikor az idő hideg, nem annyira szokott ugyan a’ főzelék, és Liszt megromolni; mindazáltal a’ gondos Aszszony ezen Hóldnapban se mulatja el azokat megszitáltatni, vagy rostáltatni.
20. A’ füstre aggatott húst, és szalonnát, ha a’ füst azokat jól megfogja, le kell szedni, és hideg, szellős helyre felaggattatni.
...
23. A’ jó Gazdaszszonyok azt tartják, hogy a’ jó égő száraz fa, zsirzó helyett van a’ Konyhában; tehát a Gazdát, czirókálják, hogy a’jövő télre való fát most hordassa meg, és felvágatván, rakassa őlbe. Rendszerínt egy kályhára négy ől, és az ollyan Konyhára, a’ hol ebédet, és vatsorát főznek, minden héten Kenyeret sűtnek, és lugoznak, három Kályhát, vagy 12. ől fát szokás számlálni. Ez által a’ gondosság által a’ könnyebbségen kivűl, azt is nyeri a’ Gazdaszszony, hogy kevesebb fával beéri a’ szűkséget: mert a’ nyersböl mindenkor két annyit kel a’ tűzre rakni.
24. A’ Fársángnak a’ szorgalmatos Gazdaszszony örűlni szokott (noha a’ Cseléddel több baja van mint mászszor) mert ha Aprómarhát (Baromfiat) nevelt a’ mult nyáron, vajat gyűjtött, diót, mogyorót, megtakarított, ugorkát, Káposztát savanyított, tojást gyűjtött, ’s rozmarint plántált, most mindennap pénzt vásárol belőlök. Erre nézve egymást éri nála a’ hizó póka, Lúd, Rétze, Kappan, ’s a’ t. Ez takarékosság.
...
26. A’ Gyümöltsöskamarára, és Élésházra egyébkor is ugyan; de kivált illyenkor kettős gondja van a’ Gazdaszszonynak, hogy a’ beszorúlt levegő, vagy kemény megfagyás rothadást ne okozzon. A’ tisztogatás egy a’ legjobb szerek közzűl Hogy a’ Hagyma, ’s egyéb meg ne fagyjon, melegebb helyen kel tartani, míg az idő kemény.
...
29. Ha azt akarja a’ Gazdaszszony, hogy a’ tej, és tejfelből bizonyos haszna legyen, a’ tejes fazekakat legfellyebb minden héten egyszer kifőzesse, kiszáraztassa, és a’ tejet lágymeleg helyen tartsa, hogy felit felvesse.
30. Vagynak még ezeken kivűl több, és egy hónapban négyszeris előfordúló kőtelességei a’ Gazdaszszonynak, ugymint a’ szitáltatás, kenyér-sűtés, Sóőrletés, szappanozás, köpűlés, ’s tyúk ólak kitisztítása ’s a’ t. Ezekről se kell tehát megfelejtkezni.
...
33. Ha a’ Malmoknak jó vize van, köles, és árpakását, el nem kell felejteni egész esztendőre valót tsináltatni.
Forrás: Magyar házi gazdasszony, N. Nagyváthy János, Tekintetes Nemes Szala vár megye' táblabírója által, 1820
Utolsó kommentek