tg-kapanyel-bk0210

A Deák tér szomszédságában, a Bécsi utca, a József Attila utca, a Bajcsy-Zsilinszky út és a Harmincad utca által határolt majdnem négyzet alakú tér a pesti belváros legnagyobb zöldterülete. A régi buszpályaudvar épülete (boldogult egyetemista koromban még Engels tér) tulajdonképpen kettéosztja a teret: az egyik rész a Gödör és környéke, a másik pedig a tényleges park.

A Gödör inkább építészeti szempontból érdekes, tündökléséről és hanyatlásáról már sokan, több fórumon értekeztek. Erre itt most nem is térnék ki. Bár hivatalos neve Gödör Erzsébet téri Kulturális Központ és Park, én ez utóbbit meghagynám a buszpályaudvar mögötti területnek. A növényzetet tekintve ezen a részen annyi az érdekesség, hogy a Bajcsy-Zsilinszky út felé hárs- és tölgyfasor hivatott megszűrni a levegőt.

A Gödörben a Föld Napja alkalmából még májusban beültettek mindkét oldalon néhány a falra erősített faládát - egyfajta zöldfalat imitálva - de az eredményt látva nem biztos, hogy érdemes volt befedni az egyébként nagyon szép vörösmészkő-borítású falat.

Emlékszem, hogy tavaly lezárt terület volt az építkezés miatt, de úgy látszik, sokáig nem jártam arra, vagy nagyon csendben történt minden, mert a múlt héten tűnt csak fel, hogy a Nyugati pályaudvar és a posta épületei között, az új irodaház előtt lett egy új park.

Augusztus elején egy barátom hívta fel a figyelmemet egy, a Hegyvidék c. lapban megjelent cikkre, amelyben a Jókai-kert teljes felújításáról van szó. Jókai Mór a területet 1853-ban vásárolta meg, és rövid időn belül gyönyörű díszkertté változtatta. Nagyon szeretett kertészkedni, rengeteg fát és cserjét ültetett, rózsaligetet alakított ki. A birtokon szőlőt is termesztett. Az író halála után a kertet felesége 1922-ben eladta, és a területet később államosították. A Jókai-villa a II. világháború alatt megsérült, később le is bontották, a 60-as években helyére a Magyar Madártani Intézet székházát építették. Ebben található most a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár. (A cikket itt olvashatjátok el.)

Talán furcsának tűnik, hogy hívhatnak így egy parkot. Nem azért, mert Gyula nevű ember létesítette. Bár az egyik elmélet szerint a mai város helyén álló egykori monostort egy Gyula nevű főúr alapította Gyulamonostora néven, mi viszont a várost neveztük el parknak. Az ok egyszerű: a néhány nap, amit ott töltöttünk, végig olyan érzés volt, mintha egy hatalmas parkban lettünk volna.

Parkokat bemutató sorozatunk immár vidéki látnivalókkal is bővül: elsőként a keszthelyi Festetics-kastély kertjében sétáltunk. Ez a park kicsit más, mint az eddig megismertek. Itt nincs játszótér, igaz, az ösvényeken lehet fogócskázni, a fák között bújócskázni, de a park inkább történelmi és kulturális értékeiért nevezetes.