tg-kapanyel-bk0210

Fura szerzemények a levéltetvek. Érdekes és csodálatra méltó lények, kár, hogy sokféle haszonnövényen lakmároznak, s ennél is nagyobb baj, hogy e parányok veszedelmes, a növények szerveire, életére törő vírusokat is terjesztenek. Ha terjedésüket megakadályozni nem is lehet, valahogyan kedvüket kellene venni, hogy ne kedvenceiken telepedjenek meg. Ehhez viszont személyesen ismerni kellene őket. Mielőtt a kertben vad lemosó permetezésbe kezdenénk, érdemes a barikád túloldalán nyalakodó és szívogató tetűseregről többet megtudni. Aki mélyebben szeretne a témában elmélyedni, annak ajánlhatom Basky Zsuzsanna e témában írt nagyszerű tudományos munkáját.

A légies őszibarack-levéltetű nem válogatós; gazdanövénye lehet az uborka, tök, görögdinnye, spárga, bab, répafélék, brokkoli, káposzta, zeller, kukorica, padlizsán, saláta, mustár, zöldborsó, paprika, burgonya, paradicsom

Újabb veszedelmes nyavalya jelent meg a hazai kultúrnövényeken. A népes kártevő- és kórokozósereget ezúttal a szőlőtőkét végleg elpusztító fitoplazmás betegség, az aranyszínű sárgaság (Grapevine flavescence dorée phytoplasma, Phytoplasma vitis) bővíti, amit röviden csak FD-nek neveznek.

A márciusi tél, a rekordokat hozó áradás után már csak a nyári viharok következnek. Érdemes ezekre felkészülni, mert már az is kész csoda, hogy a száz kilométeres szelek és özönvízszerű esőzés után a teraszon, kertben dísznövényeink életben maradnak. Sokan virágjaikat, levelüket, hajtásaikat veszítik és kopasz virgácsként meredeznek. Némi segítséggel azonban rövidebb, hosszabb idő múlva újra életre kapnak.

Az esővel vagy anélkül érkező szélviharok nemcsak az emeletes házak balkonjain, de széljárta kertekben is irtózatos pusztítást végezhetnek. Haszna is van a dolognak, hiszen hiába kapaszkodnak a levéltetvek, repülnek.

A japán koinoborik nagyon szeretik a szelet

A hétvégén többfelé - főleg a Dunántúlon - várható zápor, zivatar, akár jégeső is. A hajnali 5°C-ban nem lesz melegünk, és napközben sem várható 20°C-nál több.

- Az elvirágzott rózsákat vágjuk le, nehogy levéltetvek vagy lisztharmat támadja meg. Ráadásul így még bujább virágzásra ösztönözzük a növényt. Ha mégis megtörtént a baj, a levéltetveket erős vízsugárral vagy káliszappanos lemosással (10 l vízhez 1 evőkanál káliszappan) távolíthatjuk el. A másik lehetőség, hogy levendulát ültetünk a rózsa mellé, az elvileg elűzi a tetveket. Ha mégse, legalább szép.

Talán csak a párjukat kereső békák érzik olyan jól magukat a hűvös, havas, csapadékos áprilisban, mint a gyümölcsösben kárt tevő gombák. Közöttük is a legfontosabbak: a monília, tafrina és a varasodás. Ők a felelősek az elrothadó termésért, kunkorodó levelekért, a kopaszodó és elhaló ágakért, sőt fapusztulásért.

Jellegzetes monilinakörök a szilván

Tulajdonképpen csodás trükkjeiknek köszönhetően sikeres életet élnek, mert sok egyedük célba érve elrothasztja a gyümölcsöt és feléli a gazdanövényt. A modern vegyszerekkel sikerülhet a károkozást csökkenteni, és ami ennél is fontosabb, a hasznos növények, ha jól tartják őket, képesek a kártételt túlélni, kinőni. Főleg gombaölő szerekkel lehet távol tartani őket, de mostanában egyre többet kísérleteznek növényi olajokkal, teákkal és más biológiailag aktív anyagokkal. Bizonyára rövidesen versenytársai lehetnek a szintetikusan előállított vegyszereknek.