tg-kapanyel-bk0210

A tőzikét (Leucojum vernum) sokan összetévesztik a hóvirággal, és valóban, sokban hasonlítanak egymásra.

Hóvirág

A kert többi részén már zöldül a fű, virítanak az első tavaszi virágok, a tó környéke azonban még téli álmát alussza. A víz lassabban melegszik át, mint a levegő és a talaj, ezért vízinövényeink később indulnak meg. A tavasz eleje ezért is ideális időpont a nagytakarításhoz.

Valószínűleg nemcsak az idő szépíti meg a házi kerti zöldség-, gyümölcsemlékeket, hanem valóban finomabbak voltak szüleink, nagyszüleink terményei, mint a mostani bolti csodák. A kertészblogokon gyakori téma a régi fajták dicsérete, és tanúi lehetünk egy-egy gyümölcs-, vagy zöldségfajta utáni sikeres nyomozásnak. Legutóbb a London pepin almafajta után kutakodtunk. De globalizálódó világunkban már körülményes egy régi jonatánt is beszerezni. Ez utóbbi lehet, hogy egy százhektáros almáskertben nem állja meg a helyét, de egy családi ház kertjében gond nélkül nevelhető.

A nagyszülői almáskert ízei mások voltak

A föld és a szabad levegő a legbiztosabb és legolcsóbb

A növénytermesztés fő mozgatórugója, hogy a biomassza-építéskor sikerüljön a fotoszintézis révén a légköri széndioxidot lekötni. Kiszámolták, hogy az egész légtengerben kétbillió tonna széndioxid gáz van, és ennek csak egy századrészét kötik le a növények. Tehát a növényi élet terjedésének a széndioxid hiánya nem lehet akadálya.

Vannak olyan várostervek, melyek szerint már nem csak emberek élnek a házakban

A Kapanyél e-mail címére egyre több kérdés érkezik, ezért úgy döntöttünk, hogy a legtöbbeket foglalkoztató, ill. a legérdekesebb kérdésekre egy-egy posztban válaszolunk. Ezzel új sorozatot indítunk útjára, hetente egyszer. Természetesen a sorozatból kimaradó kérdésekre továbbra is e-mailben válaszolunk.

Az első téma lassan aktuális lesz, hiszen minden jel arra utal, hogy közel már a tavasz. Nézzük hát, miből érdemes magaságyást építeni Bálint Károly kertépítő szakértőnk szerint.