tg-kapanyel-bk0210

Az utcai gyümölcsfát nemcsak a rovaroktól, gombáktól, de - ha már termést hozott - a hívatlan szedőktől is védeni kell. (Most nem tárgyalunk az üzletszerű, megélhetési gyümölcstolvajokról.) A mikroszkopikus károsítókkal kevesebb a baj, hiszen csak az alkalmazott technológia során kell sorsukról dönteni. Egyet azonban rögtön az elején tisztázni kell: bárki is ültette az utcai gyümölcsfát, ha közterületen van, akkor a közé. Termését szedheti, aki arra jár.

Gyümölcsszedő majmok az i. e. 1300-as években

Az idei télen a Dunántúlon több évnyi hó esett, az extrém fagyok viszont jórészt elmaradtak. A nálunk maradt madarak a hófedte időszakokat eléggé megszenvedték. Az etetők óriási forgalmat bonyolítanak le ilyenkor. Tapasztalat, hogy minden év egy kicsit más. Az idei tél elején a széncinegék ostromolták nagy számban az etetőket.

Ezek messze nem csak a nálunk költő állományból kerülnek ki. Az ősszel Komáromnál jelölt madarat 2 héttel később Ljubljana közelében fogtak vissza. Egy másik, még az előző téli időszakban Vérteskethelyen gyűrűzött madár 1500 kilométerre Oroszországban került meg. Mindezek jól mutatják, hogy egy erős észak-észak keleti beáramlás zajlik le ősztől, a madarak egy része pedig tovább is áll. Az idei évben óriási létszámban jelentek meg a széncinkék, amit az eletetett napraforgó mennyisége is jól jelzett. Meggyvágóból is utoljára a 2004-2005-ös télen volt ennyi. A nagy csapatokba verődött madarak a havazással tűntek fel az etetőkön, egyszerre akár 80-100 példány. Mellettük nem nagyon jutott szóhoz más madár.

Az Országos Erdészeti Egyesület 1996 óta minden évben megválasztja az Év Fáját, mely 2012-ben a zselnicemeggy lett. A mozgalom célja, hogy a szakmai és a laikus közönségnek egyaránt bemutassa a hazai erdők kevésbé ismert fafajait. Az adott évben az erdészeti ismeretterjesztés, az erdei iskola programok, tanulmányi versenyek és a szakmai kutatások kiemelten foglalkoznak az év fájával.

Biztosnak tűnik, hogy a korai kajszik és meggyek megfáztak a fagyos időben. A gyümölcskertészek klímakamrás kísérleteiből kiderült, hogy e fajtáknak már a január végi -18°C-os fagy is betett. A számláláskor arra jutottak, hogy a kajsziknál a rügyek fele már biztosan elfagyott, a korai meggyeknél ez az arány harminc százalék.

A szilvának egyelőre nem ártott a fagy

Valószínűleg ennél nagyobb lesz a kár, mert a vizsgálat után keményebb hidegek következtek. Egyébként otthon is ellenőrizhető a gyümölcsfa, csak egy-két vesszőt le kell vágni és szobahőmérsékleten vízbe állítani. Az eredmény azonban csalóka lehet, mert attól függetlenül, hogy kihajt a virág, még nem biztos, hogy termést is hoz. Viszont a virágos ág most jól mutat.

A hideg egyébként a frászt hozta a gyümölcstermelőkre, merthogy a fagyokat megelőző hetek szokatlanul meleg időjárásának köszönhetően sok fa már elkezdte hizlalni a rügyeit. A Magyarországon köztermesztésben lévő gyümölcsöknek, ha jó kondícióban vannak, meg sem kottyan a -20°C alatti hőmérséklet. A gyümölcsfáknak a legjobb az lenne, ha november végétől februárig a fagyos napokat nem váltogatná meleg.
Ha ugyanis melegszik az idő, kilép a fa a mély nyugalmi állapotból, a rügyek is dagadoznak, és ha ekkor érkezik a hideg, bizony már baj lehet, s az adott szezonban az elfagyott rügyeket kevés faj tudja pótolni. Most sem a várható hideg mértékével volt baj, hanem az addigi enyhe téllel, ugyanis sok helyütt, főleg az épületekhez közeli melegebb részeken a fák már tavaszt éreztek.

A gyakorlott kajszitulajdonosok azt mondják, nagy kérdés, milyen a növények kondíciója? Ha jó állapotban vannak, akkor némi veszteséggel túlélik a csapást, ha nem, akkor az idén kevés lesz a lekvárnak való. Megnyugtatásként azért ide kívánkozik: rekordtermést könyvelhetnek el, ha minden tizedik virágból termés lesz.