tg-kapanyel-bk0210

A Greenpeace-től kaptuk a hírt: szombat este keresték meg őket méhészek, hogy Balatonlelle-Somogytúr térségében egy napraforgótáblában pusztulnak a méheik. Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője a helyszínen a méheken kívül egyéb rovarok, egy sikló és egy erdei pinty tetemeit is megtalálta és megállapította, hogy a rovarok esetében feltehetően növényvédőszer-mérgezés történt. Hogy más élőlényeket is érintett-e a mérgezés, még vizsgálják. A kárt egyelőre nehéz megbecsülni. A Greenpeace értesítette az illetékes hatóságokat, több mintát is vett, melyek elemzése folyamatban van.

(A kép csak illusztráció)

A nyári szellő még a szennyezett városokban is meg-meghozza a hársak igazán kellemesnek mondható illatpamacsait. Régi leírásokból is kitetszik, hogy a strapabíró hársfák évszázadok óta kedvelt, levegőtisztító városi növények. Közeli rokonként a családba vagy félszáz féle hársfa tartozik, de Magyarországon főként a kislevelű (Tilia cordata) és a nagylevelű (Tilia platyphyllos) fajt ismerik. A hársfák pontos meghatározása nem egyszerű. A kertekben rendkívül hasznosak azért is, mert lehulló leveleik nagyon hamar elbomlanak, ezért a humuszképzésben fontos szerep jut neki. Emellett a talajra kedvező hatással vannak gyökerei is, hiszen mélyre hatolnak és nedvesség s tápanyag után kutatva jól feltárják a talajt.

A nagycenki hársfasor már 250 éve áll

A kérdés értelmetlennek tűnhet, de közel sem az. Legalábbis, ha figyelembe vesszük, hogy egyre több a mezőgazdaságban használt vegyszerről derül ki, hogy kiemelten veszélyes a méhekre. Legutóbb a fipronil nevű rovarölő szerről tette közzé ezt május végén az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA). Idén ez már a negyedik mezőgazdasági vegyszer, amiről ezt állítja az uniós hivatal.

Szombaton méhek lepik el a körút egy részét, egészen pontosan a Művész mozit veszik birtokba a hasznos kis pollenszállítók.

A méhek pusztulása az utóbbi évtizedekben egyre égetőbb problémát jelent, hiszen jelentőségük rendkívüli, ha belegondolunk, hogy munkájuknak köszönhető minden 3. falat étel. Állítólag Einstein mondta, hogy "ha kipusztulnak a méhek, négy évre rá az emberek is követik őket".

E tapasztalat megszerzésének egyik módja, ha eleve nincs hűtőszekrényünk, vagy jó hideg kamrában tarthatjuk frissen a zöldségeket, gyümölcsöket. A másik egy modern konyhába is simán beilleszthető polccsalád, melyet Jihyum Ryou koreai dizájner elődeink gyakorlati tapasztalataiból kiindulva alkotott meg. A környezetbarát polcok amellett, hogy szépek, frissen tartják a rajtuk/bennük tárolt élelmiszereket. A projekt elnevezése „Save Food From The Fridge”, célja pedig, hogy felhívja a figyelmet a túlzott energia- és élelmiszer-fogyasztásra.

A fenti képen látható méhviasszal kezelt juharpolcban az ajtóval fedett alsó részben a burgonya sötétben sokáig eláll, míg a felső rész lyukaiban az almát tarthatjuk frissen. Azért azt halkan jegyeznénk meg, hogy az öregek szerint e két termést nem jó egymás mellett tárolni, mert az alma átveszi a krumpli szagát.

A rács alatti üvegtálcába és a kis üvegtölcsérbe töltött víz pótolja az elpárolgott nedvességet, így tartva frissen a zöldségeket.

A finom homok függőlegesen tartja a répát és a hagymát, az üvegtölcséren át pedig folyamatosan biztosítható a megfelelő nedvesség.

A tojástartó polcon az üvegtégelybe öntött vízben folyamatosan ellenőrizhetjük, melyik tojást ideje már felhasználni. A friss lesüllyed az üveg aljára.

Nálunk most éppen vészhelyzet miatt az egész házban elzárták a gázt, úgyhogy fűtés híján ilyen dizájnos megoldások nélkül is nyugodtan kint hagyhatunk minden zöldséget és gyümölcsöt, de azért tetszik.

Forrás