tg-kapanyel-bk0210

December - Karácsony hava

49. hét:

- december 4. (Borbála): Ha a Borbála napján vízbe helyezett cseresznyefaág ("borbálaág") karácsonyra kivirágzik, az eladó lánynak közeli házasságra van kilátása. Vághatunk mellé aranyvesszőt, meggyfaágat, orgonát, bármilyen gyümölcsfaágat a kertből, így szép virágos csokrunk lesz karácsonyra. Igaz, az orgonának csak a levelei hajtanak ki, de az is nagyon mutatós.

Borbála-napkor többféle tevékenység is tilos: nem szabad fonni, mert ha rokkához nyúlnánk, Borbála bedobná az ablakon az orsót, a fonál kóccá válna, a marhák lábára tekeredne, azok pedig megsántulnának. Akárcsak Luca-napkor, nem szabad varrni sem, mert bevarrnánk a tyúkok fenekét.

- december 6. (Miklós): A Miklós-napi időjárás mutatja meg, mi várható karácsonykor: ha Miklós napján hó esik, vége az enyheségnek.

- december 7. (Ambrus): Ha a fagy elmarad, és enyhül az időjárás, karácsonykor jeges idő lesz.

Ambrus a méhészek és mézesbábosok védőszentje. A legenda szerint csecsemőkorában egy méhraj vette körül az udvaron. A méhek ellepték a bölcsőt, bemásztak a gyermek szájába is. Anyja ijedtében felkiáltott: Ha ez a gyermek életben marad, nagy ember lesz belőle! A csecsemőnek semmi baja nem lett, és a jóslat is bevált: Ambrusból püspök és nagyszerű szónok lett, a "mézajkú prédikátor".

A szép és bőségesen nyíló virágokon túl nem sok hasonlóság van a rózsák és a havasszépék között. Hacsak az nem, hogy mindkettő hálás, ha ősszel alaposan megtrágyázzák. Akinek régóta van már rododendronja - mert ez a havasszépe nemzetközi neve - tudja ezt, ahogy azt is, hogy kedvence mennyire télálló. Ez határozza meg ugyanis a további teendőket.

A közönséges (más néven keskenylevelű vagy francia) levendula (Lavandula angustifolia) az egyik legigénytelenebb fűszer- és gyógynövény, amellyel kertész találkozhat. Mondhatnánk, a jég hátán is megél, ha nem mediterrán eredetű lenne. Így viszont marad neki a meleg, napos hely, tápanyagban szegény, meszes talaj, ahol akár évtizedekig is élvezhetjük gyönyörű színét és illatát.

Május - Pünkösd hava

21. hét:

- május 20. (Pünkösd hétfő): A pünkösdkor ügyességi versenyen kiválasztott legügyesebb legény a pünkösdi király, aki egy hétig, vagy akár egy évig viselhette címét. Minden lakodalomba, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később.

- május 21. (Konstantin): E napon még lehet tököt vetni, palántázni. Doroszlón az asszonyok 7 éves tökmagot ültetnek, mert az terem a legjobban.

- május 25. (Orbán): A méhek ekkor kezdenek rajzani, ezért is hívják őket "Orbán bogarainak". Orbán a vincellérek, szőlőművesek, kocsmárosok patrónusa, szobra gyakran található a szőlőhegyeken. Ha jó időt hoz, szobrát virágokkal díszítik, ha rosszat, akkor besározzák.
Sok helyen az utolsó fagyosszentnek tartják.

Május - Pünkösd hava

20. hét:

- május 13. (Szervác): A fagyosszentek második napja. "Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kentek!"

- május 14. (Bonifác): A földeken általában megvárták a fagyosszenteket, és csak utána ültették az uborkát, babot, paradicsomot.

- május 15. (Zsófia): Erre a napra esőt jósolnak. Egyes vidékeken a néphit szerint a fagyosszentek utáni Zsófia is hozhatott fagyot:
"Pongrác, Szervác, Bonifác,
Zsófia is lehet gyász."

- május 16. (János): Nepomuki, vagy népiesen "Neszepuszi" Szent János a vízenjárók patrónusa. A hajósok, halászok, vízimolnárok e napon ünnepelnek, a Dunán "jánoskaeresztést" tartanak.

- május 19. (Pünkösd): Húsvét után ötven nappal (pentekoszté = ötven) ünnepli az egyház Pünkösdöt. Egyben a nyárkezdet ünnepe is, amikor versenyes sportjátékokat rendenek, és a győztest rövid ideig uralkodó "pünkösdi királynak" választják meg. A kislányok ezen a napon pünkösdkirálynő-járást, pünkösdölést tartanak. A legkisebbet zöld ágakkal, pünkösdi rózsával díszítik fel királynőnek, és házról házra járnak köszönteni.