A nagy hőség a legtöbb pázsitot valószínűleg megviselte. Alapvető probléma a mélyre vágott fű, ugyanis a kánikulában 5-10 cm közötti magasságban kell tartani a gyepet, hogy elkerülhessük a nap perzselő hatásának káros következményeit. A gombabetegségek is ilyenkor támadnak a legintenzívebben, mert a meleg és az öntözés ideális feltételeket biztosít a szaporodásukhoz.
Wisteria - Kényes virágzsákok
Mint minden távol-keleti díszkerti növény, úgy a kínai lilaakác (Wisteria sinensis) is különleges. Egyetlen hibácskája: a nagy téli hidegeket nem szereti, de japán változata (W. floribunda) nem ilyen kényes. Egy idősebb lilaakácot látva nem is kell magyarázni, miért érdemel a kertben kivételes helyet. Csavaródó hajtásaival és tavasszal díszlő 20-30 centis virágfürtjeivel hamar benő 60-100 négyzetméteres területet.
Ezerarcú rózsa
Nem véletlen, hogy a rózsát a virágok királynőjének tartják, de legalábbis biztosan előkelő helyen van a LEGek között. Nem is tudom, van-e még egy olyan virág, mely fejlődésének minden szakaszában elbűvölő: amikor megjelennek az első fényes levelek és hamarosan sűrű bokrot alkotnak, aztán a bimbók, melyek már korán megmutatják, milyen színű virág bontakozik majd ki belőlük. A kinyílt rózsafejek szépsége nem szorul különösebb magyarázatra, az illatról nem is beszélve! A hervadó rózsa is nagyonszép tud lenni, a lehullott szirmokat is fel lehet használni. A rózsa szárítva is éke lehet a lakásnak, a vadrózsa csipkebogyói pedig télen is díszítik a kertet.
Cédula nélkül nem érdemes
A legkorábban elvirágzó egynyáriakról már lehet magot gyűjteni. Nem is a magfogás a nehéz dolog, hanem a rendszerezés. Aki nem elég precíz, ne is fogjon hozzá, mert a sok mag hamar kaotikus összevisszaságba kerül. Azt is tudni kell, hogy hibridnövényekről nem érdemes magot szedni, mert ezek szülei csak egyetlen szezonra állnak össze, s a hibrid gyermek magjából nem saját magára hasonlatos növény lesz, hanem valamelyik szülőjére hajaz majd.
Óriáslevelű parksztár
A tűző nap felértékeli az árnyékot, ilyenkor népszerűek a nagy árnyékot adó növények. Mind közt csodának számít a kétméteres levélátmérőt produkáló brazil óriáslapu (Gunnera manicata). Aki teheti, fényképeztesse magát az óriással, de ha vigyáznak rá, nálunk is megél, és bár a hazai lapukat messze felülmúlja, ekkorára nemigen nő meg, ugyanis egy átlagos kert nyújtotta lehetőségekhez képest igen kényes.
Már az is szerencsés, akinek a fényképezkedés sikerült az óriással
Utolsó kommentek