tg-kapanyel-bk0210

Amint kisüt a nap, s melegszik az idő, a kerttulajdonosok legtöbbje késztetést érez, hogy derékfájdító munkáját megkezdje. A hosszúra nyúlt tél miatt rövid időre koncentrálódik az elvégzendő feladatok nagy része. A Max Otto von Stirlitz SS-Standartenführer hőstetteit bemutató, vagy harminc éve népszerű tévésorozat címét idézve: elérkezett a tavasz 17 pillanata, azaz legalább ennyi teendőnk van mostanság a kertben.

A kerttulajdonosokat pontosan három csoportba lehet sorolni. Van, akinek semmit nem jelent a birtoka, szalmaszálat nem tesz keresztbe. Legfeljebb - jobb esetben - kertészt alkalmaz. Ha nem, a gaz ellepi a kertet, kesze-kusza a sövény, kornyadoznak a félig kiszáradt, gutaütéses fák. Az ilyen szomszédra mondják: török átok. Egy másik "kerttársaságba" tartoznak a fenntartók. Ők nyírják a füvet, a sövényt, a virágágyásba ültetnek egynyári növényeket, gondozzák a fákat, örökzöldeket, cserjéket. Öntöznek, (mű)trágyáznak. Az igazi kertbarát azonban az, aki alig várja a tavaszt, hogy ismét munkához lásson a ház körül. Közöttük van, aki, régi növényeivel bíbelődik, más a faiskola növénycsemetéi között válogat kora tavasszal, és azon tűnődik, hová, mit ültessen még, és egyáltalán, hány növényt vásároljon az új szezonra.

Talán csak a párjukat kereső békák érzik olyan jól magukat a hűvös, havas, csapadékos áprilisban, mint a gyümölcsösben kárt tevő gombák. Közöttük is a legfontosabbak: a monília, tafrina és a varasodás. Ők a felelősek az elrothadó termésért, kunkorodó levelekért, a kopaszodó és elhaló ágakért, sőt fapusztulásért.

Jellegzetes monilinakörök a szilván

Tulajdonképpen csodás trükkjeiknek köszönhetően sikeres életet élnek, mert sok egyedük célba érve elrothasztja a gyümölcsöt és feléli a gazdanövényt. A modern vegyszerekkel sikerülhet a károkozást csökkenteni, és ami ennél is fontosabb, a hasznos növények, ha jól tartják őket, képesek a kártételt túlélni, kinőni. Főleg gombaölő szerekkel lehet távol tartani őket, de mostanában egyre többet kísérleteznek növényi olajokkal, teákkal és más biológiailag aktív anyagokkal. Bizonyára rövidesen versenytársai lehetnek a szintetikusan előállított vegyszereknek.

Kecskeméti kertészbarátom apósa azt mondja, ilyen téli tavaszt, mint a 2013-as még nem látott. Pedig régóta figyelheti az időjárást, mert 1919-ben született. Ha az idei tél, vagy csak az elmúlt néhány hét agrometeorológiai történéseit próbáljuk összegezni, kiderül, hogy sokat behozott az időjárás az évek óta elmaradt csapadékból. Ugyanakkor az átlagos hőmérsékletekkel és a napsütéses órák számával adós maradt. Aki ismeri növényei ilyen igényeit és van kedve számolgatni, látogasson el a meteorológiai honlapokra és matekozzon.

Aranyvirág hókeretben

Érdemes az otthoni kertészlegendáriumokba a 2013. március 16-i rubrikához bejegyezni a mínusz 18,2 fokos hidegrekordot. Ráadásul ez volt a 2012/2013-s tél (eddigi) leghidegebb napja is. Az biztos, hogy a növények is megsínylették a mögöttünk álló szeles, fagyos hétvégét. A sorból kidőlt tujákat egyszerűen vissza kell rángatni helyükre és kötelekkel, karókkal rögzíteni. Általában sikeres lesz az akció, ha az elkövetkező szezonban extra vizet és műtrágyát kap a megbillent növény.

A kidőlt tuját gyorsan a helyére kell állítani

Bár még a tél vége van közelebb mint a tavasz, az ünnepi hétvége időjárása még ilyenkor is különlegesnek számít. A bejegyzés írásakor még csak cseppekben zuhogott az égi áldás, de a baljós előrejelzések nem is kevés havat ígértek. Ez még nem is lenne baj, az ébredező kerti növényekre ennél rosszabbat hozhatnak az éjszakai -8-10 fokos jelentős fagyok. Az biztos, hogy az idén is jobban járnak a lusta kertészek, akik a metszést az utolsó pillanatra hagyva még válogathatnak az épen maradó rügyek között.

Későn jött hó alatt a kert, pedig már hajtanak a rügyek