tg-kapanyel-bk0210

A föld és a szabad levegő a legbiztosabb és legolcsóbb

A növénytermesztés fő mozgatórugója, hogy a biomassza-építéskor sikerüljön a fotoszintézis révén a légköri széndioxidot lekötni. Kiszámolták, hogy az egész légtengerben kétbillió tonna széndioxid gáz van, és ennek csak egy századrészét kötik le a növények. Tehát a növényi élet terjedésének a széndioxid hiánya nem lehet akadálya.

Vannak olyan várostervek, melyek szerint már nem csak emberek élnek a házakban

Ha minden igaz, még néhány nap, és a kertek újra felszabadulnak a hó fogságából. A melegebbre forduló idő meghozza a kertbarátok mozgás- és munkakedvét. Nagy csapást lehetne most mérni a gyepet rontó mohára.

Biztosnak tűnik, hogy a korai kajszik és meggyek megfáztak a fagyos időben. A gyümölcskertészek klímakamrás kísérleteiből kiderült, hogy e fajtáknak már a január végi -18°C-os fagy is betett. A számláláskor arra jutottak, hogy a kajsziknál a rügyek fele már biztosan elfagyott, a korai meggyeknél ez az arány harminc százalék.

A szilvának egyelőre nem ártott a fagy

Valószínűleg ennél nagyobb lesz a kár, mert a vizsgálat után keményebb hidegek következtek. Egyébként otthon is ellenőrizhető a gyümölcsfa, csak egy-két vesszőt le kell vágni és szobahőmérsékleten vízbe állítani. Az eredmény azonban csalóka lehet, mert attól függetlenül, hogy kihajt a virág, még nem biztos, hogy termést is hoz. Viszont a virágos ág most jól mutat.

A hideg egyébként a frászt hozta a gyümölcstermelőkre, merthogy a fagyokat megelőző hetek szokatlanul meleg időjárásának köszönhetően sok fa már elkezdte hizlalni a rügyeit. A Magyarországon köztermesztésben lévő gyümölcsöknek, ha jó kondícióban vannak, meg sem kottyan a -20°C alatti hőmérséklet. A gyümölcsfáknak a legjobb az lenne, ha november végétől februárig a fagyos napokat nem váltogatná meleg.
Ha ugyanis melegszik az idő, kilép a fa a mély nyugalmi állapotból, a rügyek is dagadoznak, és ha ekkor érkezik a hideg, bizony már baj lehet, s az adott szezonban az elfagyott rügyeket kevés faj tudja pótolni. Most sem a várható hideg mértékével volt baj, hanem az addigi enyhe téllel, ugyanis sok helyütt, főleg az épületekhez közeli melegebb részeken a fák már tavaszt éreztek.

A gyakorlott kajszitulajdonosok azt mondják, nagy kérdés, milyen a növények kondíciója? Ha jó állapotban vannak, akkor némi veszteséggel túlélik a csapást, ha nem, akkor az idén kevés lesz a lekvárnak való. Megnyugtatásként azért ide kívánkozik: rekordtermést könyvelhetnek el, ha minden tizedik virágból termés lesz.

Sok hobbikertész maga is tapasztalhatta, hogy a lemosó permetezést nem szabad elbliccelni. Mondhatni, aki évente csak egyszer permetez, ezt ne hagyja ki. A profikat nem kell figyelmeztetni, mennyire hasznos, ha a tél végén a törzses haszonnövényeket lemossák a magas koncentrációjú szerekkel. De érdemes a díszfákat, cserjéket, rózsákat is permetezni. A munka elnevezése is mutatja, hogy akkor lehet tökéletes az eredmény, ha csurog a lé a permetezett felületen. A használt szerek ugyanis kontakt hatásúak, ezért a megfelelő eredmény eléréséhez a károsítókat tökéletesen be kell fedni.

A bogyósok mellett a mogyoró az egyik legfurcsább növényünk. A hozzáértő nem keveri a mókusmogyorónak mondott csonthéjast a hasonló nevű hüvelyes földimogyoróval. A mostani írásunk témájául szolgáló mogyoróból kétféle nagy csoport létezik: a bokor (Corylus avellana) és a fa, ez utóbbi a törökmogyoró (Corylus colurna L.), mely parásodó törzsű, szép fa lesz. Levantei mogyorónak nevezett termése igen kellemes ízű. De sok kertben nem terméséért tartják, hanem elvadult dísznövényként él.