tg-kapanyel-bk0210

Bármilyen körültekintően is ápoljuk szobanövényeinket, nincs 100 százalékos recept a rovarkártevők elkerülésére. A levéltetvekkel, pajzstetvekkel, atkákkal és lisztecskékkel sajnos mindenki megismerkedik. Ha rendszeresen átvizsgáljuk növényeinket, időben felismerjük a kártevőket, hatékonyabban védekezhetünk ellenük.

Télen a lakásban a fényszegény, meleg körülmények között növényeink hajlamosak a megnyúlásra. A megnyurgult növény könnyebben megbetegszik, hamar betelepszenek a tetvek és az atkák.

A legtöbb balkonnövényünk egy évadra szól: kikel a magból, szépen fejlődik, virágzik, majd meghal. Az egynyáriakkal így aztán nincs gondunk, ilyentájt már a komposzton landolnak. A helyükre ültethetünk csarabot (lánykori nevén erikát), díszkáposztát, árvácskát, így a hideg napokon sem maradunk csupasz virágládákkal. Télen a helyükön maradhatnak a szegfűfélék, kivéve a futószegfűt, mert az nem bírja a fagyot.

Nemrég írtam egy posztot a jezsámenről (Philadelphus), amit sokszor összekeverünk a jázminnal (Jasminum). Most pedig írok egy posztot a jázminról, hogy ne keverjük többé össze a jezsámennel.

Egyre többen vállalkoznak arra, hogy ne csak a lakáson belül, hanem azon kívül is minél több zölddel vegyék körbe magukat. Szerencsére az egynyári és évelő virágok választéka évről évre bővül, így van miből mazsolázni. Az más kérdés, hogy ezek közül aztán mi érzi jól magát nálunk. Kevés az őshonos növény, így sokszor nehéz eltalálni, jó helye lesz-e erkélyünkön, teraszunkon a kiszemelt szépségnek. Ennek ellenére érdemes kísérletezni.

Kicsit temetőhangulatú, de mégiscsak igen formás bokrocska a hortenzia. Gömb alakú kékes, lilás virágaival szerényen húzódik meg az árnyas kertekben. A hűvös szépség azonban csak látszólag szerény, mert igényei rendkívül nagyok.