tg-kapanyel-bk0210

Tollfosztás

November - Szent András hava

46. hét:

- november 11. (Márton): "Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik."   A Márton-nap és a liba kapcsolatának fennköltebb magyarázata, hogy a legenda szerint a végtelenül szerény Szent Márton, amikor Tours püspökévé akarták szentelni, elbújt egy libaólba, de a szárnyasok hangos gágogással elárulták.

A praktikus ok ugyanerre a kapcsolatra, hogy ekkorra hízott meg a liba akkorára, hogy már le lehetett vágni. Innen a mondás: „Olyan kövér, mint Szent Márton lúdja”. A Márton-napi lúdsütéshez időjóslás is társul: ha a lúdpecsenye mellcsontja fehér, kemény, havas tél várható; ha szürkés, akkor enyhe lesz az idő. A népi megfigyelések szerint a karácsonyi időjárásra is lehet következtetni: "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál." Sokfelé úgy tartják, e nap időjárása megmutatja, milyen lesz majd márciusban az idő.

E napon már iható az újbor, így rendszeresen voltak nagy lakomák, bálok. Úgy tartották, minél többet iszunk e napon, annál erősebbek, egészségesebbek leszünk. Ezzel párhuzamosan dologtiltó nap is: a mosás, teregetés a jószág pusztulását okozná. A gazdasági év vége, ekkor számolnak el a pásztorok a behajtott jószággal, és az utolsó piacnap is ekkor van.

Magyarországon fejenként átlagosan évi 430 kg-ot is meghaladó mennyiségű hulladékot termelünk. Ennek akár 45 %-a is állhat biohulladékból (településenként ez a szám 40-70 % között mozog), amit főleg a kertekben levágott fű, levelek, ágak, gyümölcsök, növényi hulladék, faforgács, konyhai hulladék tesz ki. A hulladék elégetése vagy illegális helyeken való lerakása veszélyes és törvénybe ütköző. Jobb, ha inkább hasznunkra fordítjuk a nyersanyagokat, és nem költünk mesterségesen előállított műtrágyára. Most induló sorozatunk ebben próbál segíteni.

Különböző kertekben három diófám is van, de termésüket csak ebünk ropogtatja elégedetten, és a madarak csipegetik télen. Anyósom, családunk legnagyobb diófelhasználója elégedetlen, pedig mindent megteszek, hogy a kedvében járjak. Fogalmam sincs, milyen fajtájúak, mert az egyik bő termő ugyan, de a termés apró. Ha már sikerül az acélkeménységű héjat feltörni, kiderül, az íze is finom. De a törés… Ám e fa további előnye, hogy terjedelmes lombkoronája nyáron kiváló árnyékot ad, és ami szintén mellette szól: nem kell permetezni.

A világ legvastagabb törzsű diófája - nem az enyém

A hideg idő közeledtével sokan már kitették a madáretetőket, elkészítették a kertben vendégeskedő süncsalád vackát. A rovarokra viszont nem nagyon gondolunk. Pedig ők is szép számban laknak a környezetünkben, csak nincsenek annyira szem előtt. Megbújnak a farepedésekben, kövek vagy az avar alatt, miért is kellene foglalkozni velük?

Mert megérdemlik. Egyrészt több rovarfaj nagyon sok hasznot hajt a kertésznek azzal, hogy pusztítja pl. a levéltetveket. Másrészt egy részük ritka, így megérdemlik a védelmet, ahogy a gyakoribbak is, mert őket meg a táplálékláncban fölöttük állók veszélyeztetik. Így aztán semmi okunk nincs, hogy ne építsünk nekik rovarszállót, ahol megbújhatnak, vagy akár hosszabb távra be is rendezkedhetnek.

A gombakedvelők igazán örülhetnek a mostani esős időszaknak, mert még számos ehető gomba nő novemberben is. Persze nem árt, ha tudjuk, hol kell keresni.

Tűlevelű erdőkben jó eséllyel keresgélhetünk az őszi időszakban, és a meghatározásnál sokat segít, ha tudjuk, milyen típusú fenyvesben jártunk. Lomberdőkben a savanyú talajú részeket figyeljük, ahol sokféle zuzmó- és mohafaj nő. A kidőlt fatörzseken, tuskókon eső után nagyon hamar megjelennek a korhadékbontó fajok,pl. a barna vagy a fehér porhanyósgomba (Psathyrella piluliformis; P. candolleana).

Barna porhanyósgomba