tg-kapanyel-bk0210

Május közepétől virágzik a szüleim kertjében egy hatalmasra nőtt jezsámenbokor. Hófehér virágaival, édes illatával az egyik kedvencem. Már többször ki szerették volna vágni, mert egyre inkább belóg a kocsibejáróba, de szerencsére eddig még megúszta.

A jezsámen a hortenziafélék családjába tartozó cserje, nagyjából 70 faja van. Május közepétől nyílik, fehér virágának illata édes, a jázminéra emlékeztet.

A leghatékonyabban most lehet kirángatni a gyomfákat, melyeket a kerthasználók sokféleképpen ítélnek meg: vannak, akik a természet csodájának tartják, hogy a nem ültetett jövevény szépen vagy éppen vadul gyarapszik. Gyökérsarjról, a szél sodorta vagy a madarak lábáról, tolláról lepottyanó magból gyorsan serkennek. Ezeket mondják invazív, pionír fajoknak is, nem véletlenül, hiszen a szívós növények szinte mindenütt képesek gyökeret ereszteni, s ha ez megtörtént, akkor igen sebesen növekednek, terebélyesednek. A zöld platán, dió, mandula és a bálványfa magja hajlamos a kert kevésbé szem előtt lévő részén megkapaszkodni. Jelenlétük csak akkor tűnik fel, ha már jókora fává cseperednek, ilyenkor általában megkegyelmeznek nekik. De később a hatalmasra növekvő gyomfa már csak a kerítés közelsége miatt is kellemetlenséget okoz.

A bálványfát sem szabad a kertbe engedni, hacsak nem direkt őt választottuk

A rododendronok különleges szépségét nemcsak a Jeli Arborétumban csodálhatjuk meg, ha kertünkben megteremtjük az ideális feltételeket. Csak akkor ajándékoznak meg minket színpompás virágaikkal, ha kielégítjük biológiai igényeiket.

Hova ültessük?
Félárnyékos helyen érzik jól magukat. A tűző napnak hosszú ideig kitett növények fagyérzékenyé válnak, az erősen árnyékos területen pedig megnyúlnak, és virágzásuk elmarad vagy csökevényes lesz.
Bizonyos fajtaváltozatok, mint a tarka levelű örökzöld, és az azáleák egy része védett helyet igényel.